Daczó Katalin Ha ezer lány útnak indul című könyvének bemutatója
Daczó Katalin, az igazán sok kulturális helyszínt bejárt újságíró, helytörténész, filmrendező, idén ellátogatott hozzánk is. Életében nagyon sok helyen megfordult, így kétségen kívüli volt könyvbemutatójának sikeressége is. Az írónő mesélt saját tapasztalatairól, de legfőképpen az élményei és műve közti kapcsolatot fejtette ki. Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője vezette a beszélgetést, ő tett fel neki érdekesebbnél érdekesebb kérdéseket.
A beszélgetés első pár percében meg is kaptuk a választ a legfőbb kérdésekre, amelyek valójában az egész könyvet átfogják: „Hogyan jött létre az ezer székely leány napja, mit is rejt ez a jelenség, és hogyan keletkezett ez a színes kötet?” A választ megelőzően Daczó Katalin arcán már felcsillant a mosoly, amelyből minden jelenlevő tudhatta, szívügye az említett esemény. Elmondta, hogy ő mindig is érdekesnek találta a témát, ezért is szerette volna feltárni titkait, valamint nyilvánosság elé akarta hozni az esemény izgalmait. 2011-ben megbízást kapott a csíkszeredai polgármesteri hivataltól, hogy készítsen egy 90 perces filmet. A film elkészítéséhez kutatni kezdett, ekkor jött rá, hogy nem mindent úgy rögzítettek a történelemben, ahogy az valójában volt. 2015-ben megírta könyvét a témában, melyet aztán nem tudott kiadatni, viszont később a Székelyföld kiadó vállalta a megjelentetést. Magáról a könyv szerkezetéről megtudjuk, hogy terjedelme 120 oldal körüli, és hozzávetőlegesen 400 lábjegyzetet tartalmaz, pontosan leírva és megmagyarázva minden részletet.
Az írónő beszél kutatásának eredményeiről is: az első Ezer Székely Leány napjának programjára egy csíksomlyói nőnél talált rá, emellett számos idős nővel beszélgetett el arról, hogyan élték meg fiatalkorukban az esemény napját. Ezekről nemcsak szóbeli, de képi élményt is hazavihettünk, mivel vetített nekünk pár izgalmas jelenetet.
Az Ezer Székely Leány napját 1930-ban rendezték meg először, viszont hosszas kariernek nem örvendett, mivel az ezt követő évben, 1932-ben, már be is tiltották a délutáni beszélgetéseket az eseményen. Sem a szervezők, sem a jelenlevők nem csüggedtek, 1933-ban új erővel lendítették fel ezt a napot, viszont ennek eredményeként 1934-re az eseményt ismét betiltották. Érdekes módon a sajtó sem különösebben emelte ki a betiltást, oka ismeretlen volt, ezért a képviselők Bukarestbe siettek, hogy visszaszerezzék az eseményhez a kellő engedélyeket. Sikerrel jártak, de sajnos már későn, ugyanis kevesen értesültek róla, ezért nagyjából 400-450 személy vett részt ebben az évben az eseményen.
1940-ben, az engedélyek visszaszerzése után, rendhagyó módon októberben szervezték meg az Ezer Székely Leány napját, 11-én, mivel Horthy Miklós és felesége október 8-án érkezett Csíkszeredába. A nép ünnepére több tízezer ember látogatott el, a „kormányzópár ezer lánya” töltötte meg Csíksomlyót. A felejthetetlen élmény csúcsát jelentette, hogy Horthyné azt a székelyruhát viselte az eseményen, amelyet csíkszeredai lakosoktól kapott, ezzel is bizonyítva érdeklődését.
Ezután az év után kapott a rendezvény hideget, meleget. Volt, hogy betiltották, volt, hogy korlátozták, viszont minden nehézségen túljutott. A könyvbemutató végéhez közeledve ismét kisebb videókat vetített Daczó Katalin, ahol idősek meséltek a fiatalkori élményeikről, és arról, hogy milyen jó érzés tölti el őket, ha ismerős arcokat látnak képeken.
A könyvbemutatón bepillantást nyertünk a történelembe, női alakok szemszögéből, választ kaptunk nemcsak a kötetet, hanem az Ezer Székely Leány napját érintő kérdésekre is. Jó volt hallani egy olyan eseményről, amely majdnem száz éve fontos részét képezi a hagyományőrző törekváseknek, megerősítette a jelenlevőkben a kultúránk fontosságának és különlegességének érzését.
Kádár Hanna
