Ezer lány története, egyetlen nő tollából: interjú Daczó Katalinnal

A könyvfesztivál második napján találkozhattunk Daczó Katalinnal, akinek a könyve egy számunkra igazán szívmelengető témát boncolgat. Bemutatta Ha ezer lány útnak indul című könyvét, majd lehetőséget adott arra, hogy feltegyünk neki pár személyesebb kérdést. 

Milyen tanácsot adna azoknak, akik hasonló témában szeretnének írni? 

Daczó Katalin: Hogy legyenek körültekintőek, és minden lehetséges forrást merítsenek ki. Itt gondolok akár a korabeli sajtóra, a levéltárak anyagaira, de legfőképpen kérdezzen élő embereket, találjon olyan személyeket, akik emlékeznek az adott eseményre. Keressen fel családokat, mivel ott rengeteg tárgyat, dokumentumot és történetet őriznek.

Hogy látja a könyvnek a mai helyét az irodalomban?

Daczó Katalin: Szerintem elsősorban azokat érdekli, akik a helytörténet iránt érdeklődnek, de mivel tényleg olyan nagyon sok fotó van benne, nagyon sok csoportkép, szerintem minden település, aki annak idején részt vett az Ezer Székely Leány napokon, érdekesnek találhatja.

Mit szeretne, mit vigyenek magukkal az olvasók a könyv elolvasása után?

Daczó Katalin: Elsősorban a könyvet, nyilván (nevetve), de azon kívül azt, hogy érdemes őrizni a viseletünket, de a viseletünkkel együtt bizonyos értékeket is, ezeket érdemes.

Milyen visszajelzést kapott az olvasóktól, és ez hogy hatott Önre?

Daczó Katalin: Én nem úgy gondolom, hogy ez egy izgalmas olvasmány, de mégis sokan érdekesnek találták, sok személyt mélyebben érdekelt a téma. Elolvasható két óra alatt, egy nap alatt, hogyha valakit érdekel a történet, és hogy hogy alakult, de nagyon sok korabeli sajtócikk van benne stb., de ennek ellenére sokan izgalmasnak találták, mert olyan dolgokat tudtak meg, amit máshonnan nem.

Mi volt a legnagyobb inspiráció, ami Önt arra ihlette, hogy megírja ezt a könyvet?

Daczó Katalin: Azok a nénik, akiket láthattál a könyvbemutatón is, akik szívesen mesélnek nekünk, akikkel tulajdonképpen mióta újságíró lettem, azóta foglalkozom, és meghallgatom régi történeteiket. A velük való beszélgetés mindig sokat jelentett, és tulajdonképpen mindig befolyásolta azt, hogy mi lesz a következő téma, amin dolgozunk.