Király László
Király László (Sóvárad, 1943. november 19.): József Attila-díjjal, Magyarország Babérkoszorúja díjjal és Kossuth-díjjal elismert, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrendjének lovagkeresztjével kitüntetett költő, író és műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Sóvidék adta számára az első élményeket, amelyeket a kolozsvári egyetem orosz–magyar szakán töltött évek, a Gaál Gábor Kör eszméltető közösségében megélt alkotó viták követtek, érleltek meg. Rövid felsőbányai tanárkodás után az Előre kolozsvári tudósítója, 1968 karácsonyától az Utunk szerkesztője. 1990. január 1-jétől a Helikon szerkesztőségi titkára, majd főszerkesztő-helyettese.
Még nincs húszéves, amikor versét közli az Utunk, és előbb jelenik meg önálló kötete az Irodalmi Könyvkiadó Forrás-sorozatában (Vadásztánc, 1967), mint versei az Ifjúsági Könyvkiadónál készülő antológiában, a Vitorlaénekben (1967). A József Attila és Kassák Lajos jegyében induló író tehetséges nemzedékéből elsőként válik saját hangú költőegyéniséggé, népi és urbánus hatások szerencsés ötvözésével. Egyre tudatosabban építi be líravilágába a magyar és az egyetemes történelem és művelődéstörténet nagyjait. Még tovább megy a költői szerepjátszásban, amikor megteremti Al. Nyezvanovot (az „álmodott költőt”) Amikor pipacsok voltatok (1982) című kötetében, és később sem lesz hűtlenné ehhez a lírikus-másához. Mintegy összegzi ezt az „irodalomtörténeti” sort a Költők múzeuma, magyarázatot adva a sűrű idézésre.
Műfordítóként elsősorban a kortárs román líra tolmácsolójaként alkot kiemelkedőt. Prózai munkássága egyenértékű költészetével. Mindmáig legvisszhangosabb műve, Kék farkasok című regénye (1972) nem igyekszik elrejteni a személyes érdekeltséget. Epikai formában nemzedéki számvetés, a közelmúlt történelmének, az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar falujának és a városnak a leírása ez, a főhős, Kis Harai Mihály csalódásaiban.
2023-ban jelent meg A legkönnyebb igazat mondani. Sóváradi beszélgetés Király Lászlóval című interjúkötet. Ennek apropóján a 80. életévét nemrég betöltött, idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal is elismert szerzővel Lövétei Lázár László beszélget a 3. SepsiBookon.
május 24., péntek, 19:00 „A legkönnyebb igazat mondani” – Király László költővel, íróval Lövétei Lázár László költő, műfordító beszélget; az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának közös programja // Porond
Király László (Sóvárad, 1943. november 19.): József Attila-díjjal, Magyarország Babérkoszorúja díjjal és Kossuth-díjjal elismert, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrendjének lovagkeresztjével kitüntetett költő, író és műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Sóvidék adta számára az első élményeket, amelyeket a kolozsvári egyetem orosz–magyar szakán töltött évek, a Gaál Gábor Kör eszméltető közösségében megélt alkotó viták követtek, érleltek meg. Rövid felsőbányai tanárkodás után az Előre kolozsvári tudósítója, 1968 karácsonyától az Utunk szerkesztője. 1990. január 1-jétől a Helikon szerkesztőségi titkára, majd főszerkesztő-helyettese.
Még nincs húszéves, amikor versét közli az Utunk, és előbb jelenik meg önálló kötete az Irodalmi Könyvkiadó Forrás-sorozatában (Vadásztánc, 1967), mint versei az Ifjúsági Könyvkiadónál készülő antológiában, a Vitorlaénekben (1967). A József Attila és Kassák Lajos jegyében induló író tehetséges nemzedékéből elsőként válik saját hangú költőegyéniséggé, népi és urbánus hatások szerencsés ötvözésével. Egyre tudatosabban építi be líravilágába a magyar és az egyetemes történelem és művelődéstörténet nagyjait. Még tovább megy a költői szerepjátszásban, amikor megteremti Al. Nyezvanovot (az „álmodott költőt”) Amikor pipacsok voltatok (1982) című kötetében, és később sem lesz hűtlenné ehhez a lírikus-másához. Mintegy összegzi ezt az „irodalomtörténeti” sort a Költők múzeuma, magyarázatot adva a sűrű idézésre.
Műfordítóként elsősorban a kortárs román líra tolmácsolójaként alkot kiemelkedőt. Prózai munkássága egyenértékű költészetével. Mindmáig legvisszhangosabb műve, Kék farkasok című regénye (1972) nem igyekszik elrejteni a személyes érdekeltséget. Epikai formában nemzedéki számvetés, a közelmúlt történelmének, az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar falujának és a városnak a leírása ez, a főhős, Kis Harai Mihály csalódásaiban.
2023-ban jelent meg A legkönnyebb igazat mondani. Sóváradi beszélgetés Király Lászlóval című interjúkötet. Ennek apropóján a 80. életévét nemrég betöltött, idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal is elismert szerzővel Lövétei Lázár László beszélget a 3. SepsiBookon.
május 24., péntek, 19:00 „A legkönnyebb igazat mondani” – Király László költővel, íróval Lövétei Lázár László költő, műfordító beszélget; az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának közös programja // Porond
