A SepsiBook rendezvény a harmadik napon is változatos programokkal várta az érdeklődőket. Bár nehéz lehetett volna az előző két napot felülmúlni, a szervezők ezt is megtették, hisz a szombati nap az egyik legemlékezetesebbé vált sok látogató számára.
A napot rendhagyó módon egy futással kezdték Fuss az élményért címen, amely mozgása buzdította Sepsiszentgyörgy lakóit. Sokan kérdezhetik, hogy miért pont a futás. A válasz egyszerű, hisz akár az olvasás, úgy a futás is felszabadít, kikapcsolódásképpen szolgálhat az emberek számára. Délelőtt gyerekek és felnőttek egyaránt megtalálták a nekik való előadást, programot.
Újra sor került azokra a workshopokra, amikre már tegnap is ellátogathattunk, de ha valaki lemaradt volna róla, nagy szerencséje volt, hiszen például az ILLUSZTRA szövegkísérő gél print és lino gyakorlatok ugyanolyan nagy sikernek örvendtek, mint a pénteki napon. Több gyermek, tinédzser és felnőtt próbálhatta ki ezeket a technikákat.
Mi a helyszínre kettő előtt érkeztünk, és az első utam Kiss Judit Ágnes könyvbemutatójára vezetett, ahol Egy nőalak szürke kontúrja című regényébe kaptunk egy kis betekintést. A regény a családon belüli bántalmazás témáját boncolgatja, de emellett több érdekességet is megtudhattunk az írónő munkásságáról. Az előadás annyira megfogott, hogy meg is vettem a regényt, majd dedikáltattam is, és egy interjúhoz is szerencsém volt Kiss Judit Ágnessel.
17:00-tól Révész Emese Van élet a tündéreken túl. A kortárs magyar gyermekkönyv-illusztráció törekvései címmel tartott előadást. Többféle illusztrációt mutatott be, és a művészettörténész szemszögéből elemezte őket. Az előadásban helyet kaptak a Silent Book mesék is, arról beszélt, hogyan is képes egy illusztrátor egy történetet elmesélni csak képek használatával. A végén Révész Emesével szintén interjút készíthettem.
Az est fénypontja sokak számára, köztük nekem is, a beck@grecsó verskoncert volt. Grecsó Krisztián és Beck Zoltán verseket, prózai írásokat olvastak fel, valamit a Hoztunk magunkból valamit című lemez dalait is meghallgathattuk. Az est sikerességét az is bizonyította, hogy ha magunk köré néztünk, alig kaptunk üres ülőhelyet, volt aki éppen állva hallgatta végig a koncertet. A koncert után pedig, aki akarta, megvásárolhatta a lemezt is, egyéb más tárgyakkal együtt.
A szombati nap talán számomra a legmaradandóbb emlékeket tartalmazza, viszont kíváncsian várom, mit tartogat számomra a SepsiBook utolsó napja.
Szántó Barbara
