„Az ember mindig rájön az útja végén, hogy valójában meztelen. Csak saját hite és akarata vezetheti tovább feladatain.” A nap szövegét Kozma Orsi választotta.
Sem emlék sem varázslat
„Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kísértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyűléptű szívében megterem
az érett és tűnődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.
Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szívemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ újraépül, – s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, – baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, –
talán most senki sincs.”
Sem emlék, sem varázslat – Radnóti Miklós, a XXI. század költője, in: Fűzfa Balázs Szemben a valósággal. 21 előadás a magyar irodalomról, (Savaria University Press, 2023)
Fűzfa Balázs a XXI. század porondjára csempészte a varázslatot, a hitet, azt a megfogalmazhatatlan erőt, amely Radnóti szívében is égett a II. világháború alatt, és amely nélkül a jelenkor embere nem boldogulhat.
A vers első sorai egy hasonlattal vezetnek be az ember rejtett érzelmeibe, azokba az apró szemelvényekbe, amelyek a haragot éltetik és táplálják, „mint alma magházában a négerbarna mag”.
A mű önmagában három páros gondolatra épül. Az első kitárja az olvasó elé a menedéket, hiszen bármennyi harag és bánat kerül az útjába a háborúk, járványok, emberi gonoszság zsákjában, egy angyali segítség mindig kísérni fogja.
Az alkotás második gondolata számomra külön csodaként tárul fel. Az ember mindig rájön az útja végén, hogy valójában meztelen. Csak saját hite és akarata vezetheti tovább feladatain.
A harmadik, záró gondolata arra ébreszti a befogadót, hogy merengjen el saját életén, hiszen az élet gazdagsága több, mint a puszta látszat. Ebben a gondolatban van a vers feszessége is, amit a költő a rímpár csonkítottságával is érzékeltet.
Fűzfa Balázs Szemben a valósággal. 21 előadás a magyar irodalomról című könyvbemutatója a XXI. századi ember számára hozza el az irodalom egy teljesen más megközelítését.
Kozma Orsi
