Beszámoló a Nyugtalan színskála: női szerzők a százéves Korunk vonzáskörében című beszélgetésről
Idén századik születésnapját ünnepli a kolozsvári Korunk folyóirat, amely változatlanul az erdélyi értelmiség meghatározó diszkurzív tere. Az évforduló alkalmából a SepsiBook első napján este nyolc órától a jelenlegi főszerkesztő-helyettes, Balázs Imre József beszélgetett Lázár Kinga költővel és Pieldner Judit irodalomtörténésszel a lap történetéről – ezúttal annak női vonatkozásában. A beszélgetés során felmerült az erdélyi női szerzők pozíciójának alakulása, a nőirodalom sajátosságai valamint a Korunk két iránymutató alakjának, Szilágyi Júliának és Cs. Gyimesi Évának munkássága is.
Pieldner Judit irodalomkutatóként úgy véli, az erdélyi női szerzők témája megkerülhetetlen. Noha az utóbbi időben az lehet az érzésünk, hogy a feminista irodalomelméletek nagyon népszerűvé váltak, még mindig folyamatosan új, kutatást igénylő szempontok körvonalazódnak. Lázár Kinga hozzátette, hogy minden emancipációs törekvés ellenére – legyen az irodalmi vagy társadalmi – az egyenlőtlenségek újratermelődésével szembesül. A marginalizált csoportok alternatív irodalmai tehát folyamatosan relevánsak maradnak.
A Korunk történetére rátérve, Cs. Gyimesi Éva és Szilágyi Júlia munkásságának kiemelt szerepére reflektáltak. Cs. Gyimesi a rendszerváltás után a folyóirat újrapozicionálásában vesz részt, szakemberként szigorú és erősen teoretikus, magánszemélyként odaadó és mélyen emberséges volt – így emlékszik rá Pieldner Judit. Összefogó, iránymutató egyéniség, akinek fontos volt a fiatalság elindítása a kritikaírás útján – és aki számukra is fontossá tette a fiatalabb generációk iránti felelősségvállalást. Véleménye szerint ma is szükség lenne arra a merész, határozott kiállásra a kultúra, az intézmények, a folyamatos szakmai párbeszéd mellett, amely munkásságát fémjelzi. Lázár Kinga írásainak közéleti fókuszát emelte ki: a kommunista elnyomásról és az erdélyi identitásról szóló plasztikus szövegeit. A fiatal alkotók számára elengedhetetlenek a kapaszkodók – számára Cs. Gyimesi stabil viszonyulási pontot jelent.
Ezt követően Szilágyi Júlia, a Korunk egykori szerkesztőjének esszéire tértek rá. Pieldner Judit úgy érzi, Szilágyi Júlia szövegei újszerű megközelítéssel viszonyulnak a műfajhoz, számára az esszé a szellemi kalandozás, a formai szabadság műfaja. Lázár Kinga az élményszerűséget emelte ki: olyan elbeszélői hang megteremtését, amelynek anyagán átszivárog a személyiség. Romániai magyar zsidó nőként „háromszoros kisebbségi” pozícióból beszél. Lázár Kinga szerint a kisebbségi nyelv mindig „hibrid”: rétegei az identitás sokféleségét tükrözik.
A beszélgetés végéhez közeledve az erdélyi női irodalom kérdéskörére tértek rá. A Korunk KOMP-PRESS által 2022-ben kiadott Erdélyi magyar nőírók és a tavaly megjelent Nyugtalan színskála című, eddig két részes tanulmánykötet-sorozatban Balázs Imre József bölcsész szakos hallgatói olyan erdélyi női szerzőket kutatnak, akiknek nagy része még ismeretlen a szélesebb olvasóközönség számára. A nőiség nyelvben, narratívában kitapintható nyomait keresik, a női minőség jelenlétét az írásban. Szövegközeli elemzéseikből körvonalazódik a női írás sztereotípiákat leépítő kritériuma: közös vonásként nem az érzelmesség vagy az irracionális, hanem a kapcsolathálók létélménye rajzolódik ki.
A személyes kapcsolódás súlya jelenti tehát a kapcsolódást a szövegek között. E kötetek lehetőséget teremtenek arra, hogy a nőiségről és a feminista irodalomról szóló elméleteket új szempontok alapján, új perspektívából értelmezzük. Ezáltal pedig – a beszélők reményei szerint – a nőket érintő tágabb társadalmi kérdések megnyitására is esély nyílhat.
Kassay Anna
Világ- és összehasonlító irodalom, angol irodalom szak ll. év
Sapientia EMTE Csíkszereda