Csütörtökön Olvasásnépszerűsítéstől világértelmezésig címmel zajlott kerekasztal-beszélgetés Fekete Magda magyartanár, Fenyő D. György irodalomtörténész és magyartanár, valamint Nényei Pál író meghívottakkal, akiket Pompor Zoltán kérdezett.
Az irodalomtanítás lehetőségei volt a fő téma, amelyet részletesen boncolgattak, és amelyben nagy szerepet játszik az ars poetica. Fekete Magda a saját tanári ars poeticájának azt tartja, hogy a gyerekeket próbálja olvasóvá nevelni, például egy közös olvasási folyamatba való bevonással. Viszont – a meghívottak szerint – sajnos a mai diákok a régebbi szövegekhez és klasszikusokhoz ritkábban képesek kapcsolódni . Ez annak köszönhető, hogy a jelenkori élet és a mai érdekeltség teljesen más, így fontos rájönni, hogy egy klasszikus mű hogyan kapcsolódik a diák előzetes tudásához.
A tanterv szerepe
A tanterv modernizált változata a diákokra nézve igen előnyös, viszont a tanároknak sokszor nehézséget okoz, hiszen egyre láthatóbb a szakadék tanár és diák között, főként a másfajta kultúra miatt. Ennek feloldása a tanár feladata, amit például múzeumlátogatásokkal, közös filmnézéssel lehet kiküszöbölni, ám Nényei Pál szerint „ez olyan, mint egy jó detektívregény, nincs megoldás”.
Fenyő D. György szerint csak akkor lehet olvasókat nevelni, ha a tantervnek van fejlesztési koncepciója, és hatalmas különbséget lát a magyarországi és itteni középiskolai tanterv között. Irigyli a nagy témákat és problémaköröket, amelyek korhoz kötöttek, és közel negyven évnyi eltérést lát a rendszerek között. Az itteni tantervben ugyanis a művek között fellelhetők kapcsolatok, párhuzamok, így nem teljesen kötött, de mégis vannak alapelvek. Az irodalomtörténész meghívott úgy fogalmazott, hogy egy ilyen tanterv egyszerre teremt rendet meg szabadságot. A magyartanár szerint jó a tanterv, de a tanárnak szüksége van a segítségre és új módszerek elsajátítására.
Olvasási szokások
Fekete Magda szerint a kisebbek még buzgók az olvasás szempontjából, és ezt szereti azzal fenntartani, hogy negyedik-ötödik osztály végén levelet küld postán a diákoknak. Szerinte nemcsak a tanár nevel olvasóvá, a szülőt is próbálja bevonni, segítséget kér tőlük, hogy belső szükségletté váljon az olvasás. Most épp felújítják az iskolai könyvtárukat, így nem használhatják, de a Máltai Szeretetszolgálat adományainak hála érdemben jutnak hozzá a kortárs magyar kötetekhez is.
Mivel a Legyek Ura kötelező háziolvasmány lett, a hetedikbe menő diákok – enyhén fogalmazva – nem szerették ezt a könyvet. Fenyő D. György, mint fogalmazott, megpróbált nem nyomasztó tankönyveket írni, mivel ezer magyar órát kell tartania egy gyereknek ötödiktől érettségiig, márcsak ezért is nagy a felelőssége a tanárnak, hogy tartalmas legyen ez a sok óra, és ne gyomorgörcs legyen a diákban.
Mivel tavaly József Attila emlékév volt, Fekete Magda iskolai rádióműsorral, zenei kísérettel próbálta megszerettetni a gyerekekkel az olvasást, és így az André Ferenc által tartott könyvbemutatóra is előszeretettel mentek el.
Nényei Pál Az irodalom visszavág köteteit Erdélyben jobban fogadják, hiszen átrendezi a tananyagot és indirekt módon nevel olvasókat, úgy hivatkozik erre az indirektségre, mint amilyen az udvarlás.
Szubkultúrák hatása
A gyerekek hetedik körül alakítják ki a saját világukat, a saját szubkultúrában az olvasás háttérbe kerül. A verstanulás és az olvasás inkább „iskolai feladat”, ezért nehéz; nem olyan mint a zeneszöveg megtanulása, vagy arra figyelni, hogy kit követnek stb. Fenyő D. György megemlítette példaként, hogy vannak „Tankcsapdások”, de nincsenek „Gárdonyisok”.
Fontos, hogy nem eltávolítani kell a saját kultúrát, ahogy az olvasást sem, kapcsolatokat kell keresni köztük, amiben segít a gyerekirodalom és az ifjúsági irodalom jelenléte.
Mivel az azonos korúak erősen hatnak egymásra, befolyásolják egymást, nyolcadikban már azért is cikizhetik egymást, mert olvasnak. A Fekete Magda által nemrég végzett MI könyvtrailerek szerkesztését célzó feladata viszont megfogta a diákokat.
A beszélgetés végén a közönség kérdései következtek, ahol Ovidiusról és Leiner Lauráról is szó esett. Fenyő D. György szerint Leiner Laura könyvei után jó alternatíva Szabó Magda Abigélje, vagy Grecsó Krisztián Verája, ami ugyanúgy lányszempontot mutat be. Úgy vélekedik, hogy a ponyva nem feltétlenül segíti elő a későbbi olvasásszeretetet, de nem is zárja ki azt: „A mai gyerekre nem nyomnám rá, nem kötelezném arra, hogy Vukot olvasson.”
Időtlenség az irodalomban
Az elmúlt húsz évben minden osztályban működött Orwell Állatfarmja, vagy az 1984, valamint az Anne Frank naplója. Fekete Magda szerint ezek a művek nem öregszenek, és az utópiák a többi meghívott szerint is időtlenek. A közönség szintén ide sorolta Margaret Atwood A szolgálólány meséje sorozatát, és a klasszikus Móra Ferenc művet, A Pál utcai fiúkat, amely olyan szinten irodalmi remekmű, hogy most is el tudják olvasni, időbeli távolsága ellenére, míg az Egri csillagok egyáltalán nem így működik. Nényei véleménye szerint a különbség abból adódik, hogy A Pál utcai fiúk „igaz„, az Egri csillagok pedig „hazudozik”, hiszen emberek vagyunk, nem vagyunk mindig erősek.
Kósa Noémi, EMTE Fordító-tolmács mesterszak, I. év