„azért jobb egy könyv végéből felolvasni, mert akkor már egy teljesen más dimenzióban létezik az olvasó. Így van ez a Sepsi Bookra látogatókkal is: minden bemutató, beszélgetés egy új világot nyitott ki bennünk pénteken is.” A pénteki nap teljes beszámolóját Kozma Orsi írta. Olvassák örömmel!
A kapuk kinyíltak, és bár még csak 9 óra volt, a SepsiBookra érkező gyerekek és kísérőik megtöltötték a Porond nézőterét. 11 órától Kertész Erzsi barátságos hangja varázsolta el a hallgatókat, akit György Evelin kérdezett. Kertész Erzsi sem egyedül érkezett: a Hat sértett kísértet című könyvét Orosz Annabellával, a mű illusztrátorával mutatta be.
Az író gyerekkorában is a művészetek, az irodalom iránt érdeklődött, viszont csupán kisfia megszületése után indult el az írói pályán. Ehhez képest Orosz Annabella a természettudományok világából érkezve vált a grafika művelőjévé. Kertész azt is megosztotta velünk, hogy az írók sokszor jobban ismerik karaktereiket, mint saját magukat. A detektív-napló jellegű művével, és művében szereplő kísérteteivel ismét sikerült ámulatba ejtenie a jelenlévőket.
A Körönd és a Játszótér izgalmaiba is belecsöppentem. Radu Țuculescu közönségtalálkozóján összeért a két nyelv, a két nemzet. Egy vidám hangulatú beszélgetés során született meg az üzenet: a zene minden nyelven zene. A játszótéren ezzel párhuzamosan Demeter Éva munkájába nyertem betekintést, aki megmutatva, hogyan is válhat a könyv az életünk részévé,
egy csoda világot tárt a kisiskolások elé. Eközben a JátSZÓtéren kis manók és nagy manók is kedvükre barangolhattak a kifestők, az építőkockák, a kisautók világában.
Délben kezdetét vette a nap számomra egyik legkedvesebb előadása. Dóka Péter a maga elbűvölő stílusával mesélt A kék hajú lány című könyvének történetéről, akit Jakab Villő Hanga kérdezett. Az író alapelve között szerepel a gyerekek bevonása az élet valódi és néha fájdalmas világába is, hiszen „a világ nem kérdezi meg, hogy valami borzalmas történik, vagy sem.”
Az ebédszünet előtt még rohanó léptekkel beértem Molnár Krisztina Rita író és költő kreatív írás műhelyére. Talán bátran kijelenthetem, hogy ez volt a napom fénypontja. Az író odaadó lelkesedéssel szólt a résztvevőkhöz, csillogó szemekkel hallgatta írásainkat. A közel két órás foglalkozás színfoltját a résztvevő gyerekek egyéniségei képezték.
Bár már nagyon éhes voltam, 14 órától még elcsíptem a Porondon a kiváló színészi érzékkel megáldott Harcos Bálint találkozóját az elsős gyerekekkel. Eközben a Körönd kényelmes kanapéján Szántai János a Tintapacák képeinek különlegességét emelte ki. Úgy látja, minden illusztráció hozzáad valamit a történetéhez: „olyan ez, mint egy fiú és egy lány kapcsolata.”
A délután javában zajlott már, amikor a 16 órától kezdődő blogregény bemutatóján Szabó Eszter és B. Szabó Zsolt olvasott fel a regényükből. B. Szabó Zsolt szerint azért jobb egy könyv végéből felolvasni, mert akkor már egy teljesen más dimenzióban létezik az olvasó. Így van ez a Sepsi Bookra látogatókkal is: minden bemutató, beszélgetés egy új világot nyitott ki bennük pénteken is.
Végül Parti Nagy Lajos egyéniségéről oldalakat írhatnék. 19 órától zajló portrébeszélgetésén, amit Vincze Bence vezetett, a posztmodern irodalom világáról, a nyelvről és a prózaíró és a költő találkozásáról is hallhattunk részletesebben. A hangulatot a háttérben nyüzsgő gyerekek hangja sem zavarta meg.
A pénteki nap a 20 órai Kollár-Klemencz László zenés estjével zárult. A SepsiBook egy nagy tapsviharrá nőtte ki magát, amihez néhol hangosan zuhogó eső szegődött társul.
Kozma Orsi
