Tánczos Vilmos
Tánczos Vilmos (1959, Csíkszentimre) erdélyi magyar néprajzkutató, tudományszervező és egyetemi oktató. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar–orosz szakon 1983-ban. 1999-ben doktorált, disszertációja a moldvai csángók archaikus népi imádságait vizsgálta.
Pályafutása során a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozott, ahol tanársegédként, adjunktusként, majd docensként tevékenykedett. Számos tudományos társaság tagja, többek között a Kriza János Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Magyar Néprajzi Társaság. 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Kutatásai az archaikus népi imádságokra, a moldvai csángók vallásos világképére és a népi vallásgyakorlatra összpontosítottak. Több évtizeden át végzett terepmunkát Moldvában, ahol számos településen dokumentálta az archaikus imákat és a hozzájuk kapcsolódó kulturális jelenségeket. Eredményeit több kötetben publikálta, és jelentős hatást gyakorolt a magyar néprajzi és nyelvészeti kutatásokra.
Tudományos munkássága mellett szerkesztőként és tudományszervezőként is aktív, több folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt, és részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tudományos programjainak kialakításában.
Tánczos Vilmos irodalmi munkássága szorosan kapcsolódik néprajzi és vallásantropológiai kutatásaihoz. Több könyvet és tanulmányt publikált, amelyek a moldvai csángók vallásos világképét, nyelvhasználatát és folklórját vizsgálják.
Néhány jelentősebb műve:
„Nyiss kaput, angyal! Moldvai csángó népi imádságok” (2001) – Az archaikus imák szimbolikáját és társadalmi kontextusát tárgyalja.
„Folklórszimbólumok” (2006) – A folklórban megjelenő szimbolikus formákat elemzi.
„Elejtett szavak. Egy csíki székely ember nyelve és világképe” (2008) – Egy székely ember nyelvi és kulturális világát mutatja be.
„Madárnyelven. A moldvai csángók nyelvéről” (2011) – A csángók nyelvhasználatának változásait vizsgálja.
„Csíksomlyó a népi vallásosságban” (2016) – A csíksomlyói búcsú vallási néprajzát elemzi.
Ezek a művek nemcsak néprajzi, hanem irodalmi szempontból is jelentősek, hiszen a történetmondás, a nyelvi kifejezés és a kulturális identitás kérdéseit is érintik. A történések színe és visszája című kötete erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket tartalmaz.
2025. május 23., péntek
17:00 A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos könyvbemutatója. A szerzővel Mirk Szidónia-Kata, a kötet szerkesztője beszélget; a Hargita Kiadó programja // Konferenciaterem
Tánczos Vilmos (1959, Csíkszentimre) erdélyi magyar néprajzkutató, tudományszervező és egyetemi oktató. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar–orosz szakon 1983-ban. 1999-ben doktorált, disszertációja a moldvai csángók archaikus népi imádságait vizsgálta.
Pályafutása során a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozott, ahol tanársegédként, adjunktusként, majd docensként tevékenykedett. Számos tudományos társaság tagja, többek között a Kriza János Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Magyar Néprajzi Társaság. 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Kutatásai az archaikus népi imádságokra, a moldvai csángók vallásos világképére és a népi vallásgyakorlatra összpontosítottak. Több évtizeden át végzett terepmunkát Moldvában, ahol számos településen dokumentálta az archaikus imákat és a hozzájuk kapcsolódó kulturális jelenségeket. Eredményeit több kötetben publikálta, és jelentős hatást gyakorolt a magyar néprajzi és nyelvészeti kutatásokra.
Tudományos munkássága mellett szerkesztőként és tudományszervezőként is aktív, több folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt, és részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tudományos programjainak kialakításában.
Tánczos Vilmos irodalmi munkássága szorosan kapcsolódik néprajzi és vallásantropológiai kutatásaihoz. Több könyvet és tanulmányt publikált, amelyek a moldvai csángók vallásos világképét, nyelvhasználatát és folklórját vizsgálják.
Néhány jelentősebb műve:
„Nyiss kaput, angyal! Moldvai csángó népi imádságok” (2001) – Az archaikus imák szimbolikáját és társadalmi kontextusát tárgyalja.
„Folklórszimbólumok” (2006) – A folklórban megjelenő szimbolikus formákat elemzi.
„Elejtett szavak. Egy csíki székely ember nyelve és világképe” (2008) – Egy székely ember nyelvi és kulturális világát mutatja be.
„Madárnyelven. A moldvai csángók nyelvéről” (2011) – A csángók nyelvhasználatának változásait vizsgálja.
„Csíksomlyó a népi vallásosságban” (2016) – A csíksomlyói búcsú vallási néprajzát elemzi.
Ezek a művek nemcsak néprajzi, hanem irodalmi szempontból is jelentősek, hiszen a történetmondás, a nyelvi kifejezés és a kulturális identitás kérdéseit is érintik. A történések színe és visszája című kötete erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket tartalmaz.
2025. május 23., péntek
17:00 A történések színe és visszája – Tánczos Vilmos könyvbemutatója. A szerzővel Mirk Szidónia-Kata, a kötet szerkesztője beszélget; a Hargita Kiadó programja // Konferenciaterem
