Kemény István
József Attila-díjas költő, író
Kemény István „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is” – méltatja a szerzőt Parti Nagy Lajos. Több műfajban alkot, számos könyve jelent meg Magyarországon és külföldön, kritikusi vélekedések szerint az 1980-as években indult magyar irodalmárnemzedék egyik döntő hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója, rangos elismerésekkel díjazott szerző.
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett magyar-történelem szakos diplomát 1990-ben. „Fiatalon jogi pályát választott, de aztán érezte, hogy át kell nyergelnie a bölcsészetre. Költői karrierjét nehezítette, hogy akkoriban a kezdő tollforgatók számára szinte nem is létezett megnyilvánulási felület. Működött a cenzúra és sokszor az öncenzúra. Első versei kiadásával ő maga nem is próbálkozott, egy ismerőse vitte el egy laphoz. Első kötete 1984-ben jelent meg, Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel, Budapesten” – írja Vass Márton.
További kötetei közül: A néma H (versek, 1996), Valami a vérről (válogatott és új versek, 1996), Hideg. Versek 1996–2001 (2003), Élőbeszéd (versek, 2006), Kedves ismeretlen (regény, 2009), Amiről lehet (Bartis Attilával, beszélgetések, 2010), Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980–2006 (2011), Az ellenség művészete – Család, gyerekek, autó (regény és tárcanovellák, 2011), A királynál (versek, 2013), Lúdbőr (esszék, 2017), Nílus (versek, 2018), Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire (2021).
Sepsiszentgyörgyön többször járt, legutóbb egy igen emlékezetes, teltházas családi beszélgetésen vett részt feleségével, Szirmay Ágnessel és egyik lányával, Kemény Zsófival a 6. pulzArt kortárs művészeti fesztiválon 2018-ban. A 2. SepsiBookon megnyitó beszédet mond, Vincze Bence faggatja egy portrébeszélgetésen, és részt vesz László Noémi és Markó Béla társaságában a saját Petőfi-élményről szóló portrébeszélgetésen.
József Attila-díjas költő, író
Kemény István „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is” – méltatja a szerzőt Parti Nagy Lajos. Több műfajban alkot, számos könyve jelent meg Magyarországon és külföldön, kritikusi vélekedések szerint az 1980-as években indult magyar irodalmárnemzedék egyik döntő hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója, rangos elismerésekkel díjazott szerző.
1961-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett magyar-történelem szakos diplomát 1990-ben. „Fiatalon jogi pályát választott, de aztán érezte, hogy át kell nyergelnie a bölcsészetre. Költői karrierjét nehezítette, hogy akkoriban a kezdő tollforgatók számára szinte nem is létezett megnyilvánulási felület. Működött a cenzúra és sokszor az öncenzúra. Első versei kiadásával ő maga nem is próbálkozott, egy ismerőse vitte el egy laphoz. Első kötete 1984-ben jelent meg, Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel, Budapesten” – írja Vass Márton.
További kötetei közül: A néma H (versek, 1996), Valami a vérről (válogatott és új versek, 1996), Hideg. Versek 1996–2001 (2003), Élőbeszéd (versek, 2006), Kedves ismeretlen (regény, 2009), Amiről lehet (Bartis Attilával, beszélgetések, 2010), Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980–2006 (2011), Az ellenség művészete – Család, gyerekek, autó (regény és tárcanovellák, 2011), A királynál (versek, 2013), Lúdbőr (esszék, 2017), Nílus (versek, 2018), Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire (2021).
Sepsiszentgyörgyön többször járt, legutóbb egy igen emlékezetes, teltházas családi beszélgetésen vett részt feleségével, Szirmay Ágnessel és egyik lányával, Kemény Zsófival a 6. pulzArt kortárs művészeti fesztiválon 2018-ban. A 2. SepsiBookon megnyitó beszédet mond, Vincze Bence faggatja egy portrébeszélgetésen, és részt vesz László Noémi és Markó Béla társaságában a saját Petőfi-élményről szóló portrébeszélgetésen.