Mi az, ami miatt Csipike története jelen korunkban is aktuális?
Az idéi SepsiBook egyik érdekes programja volt a Csipike 60+ című kiállítása, amelyen megtekinthettük Rusz Lívia eredeti illusztrációit. A kiállítás elsődleges célja az volt, hogy a fiatal generáció is megismerje Csipike történetét.
A tárlat megnyitóján Ladó Ágota és Székely Sebestyén György művészettörténészek tartottak rövid bemutatót a kolozsvári Quadro Galéria által rendezett kiállítás mondanivalójáról, kiemelve, hogy a Csipike születésének 60. évfordulója adta az apropóját a SepsiBookon való jelenlétnek.
Ladó Ágota kurátor elmondta, szeretné, ha ezúton Rusz Líviát is Csipike alkotójaként tekintenénk Fodor Sándor író mellett, hiszen úgy keltette életre a történetet, hogy nehéz lenne máshogy elképzelni. A kiállításon azokból a rajzokból láthattunk válogatást, amelyek 1964-től kezdődően készültek.
Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója megosztotta velünk, hogy a galéria már több mint 15 éve foglalkozik az erdélyi művészeti örökség gyűjtésével és bemutatásával. Számára hihetetlennek tűnik az, hogy gyerekkora művének eredeti illusztrációi még nincsenek közgyűjteményben. Büszke, hogy a Quadro Galéria megszerezhette ezeket az illusztrációkat Tenkei Péter, Rusz Lívia fia segítségével. A gyűjtemény nemcsak értékes anyagként jelenítődik meg, hanem az 1960-as, 70-es, 80-as években létrejött kultúrát és egy baráti kapcsolatot (Fodor Sándor író, Rusz Lívia illusztrátor és Soó Zöld Margit, a Napsugár című gyermeklap szerkesztője) is megjeleníti. A galéria igazgatója szerint elgondolkodtató kérdés az, hogy csak a nagyon nosztalgikus idősek számára fontos, vagy a fiatalok számára is érdekessé válhat érdekes ez a mű? Úgy gondolja, hogy a mai mesékhez képest nehézkes a történet, a mai gyerekek meséi már a „menőségről” szólnak.
A kiállításon bemutatott rajzokon végigkövethető a történet és szereplők változásai. Rusz Lívia minden új kiadás alkalmával figyelmesen újraalkotta a mese teljes képi világát, így az sosem vált unalmassá.
A látogatók megtekinthették a Napsugár című folyóiratnak azt a számát, amelyben a mese első része képregényként megjelent. Ladó Ágota művészettörténész úgy gondolja, hogy a kiállítás ezen darabja az idősebb korosztálynak elsősorban nosztalgia, míg a fiatalabbak számára látványosságként lehet vonzó, mint 60+ éves képregény.
A kiállítás megnyitóját Ladó Ágota azzal a fontos kérdéssel zárta, amely az érdeklődőket a mese figyelmes elolvasására késztetheti, és amely aktuálissá teszi ma is a történetet: „Miért is lett gonosz Csipike? Mi történhet, ha elveszítjük a hitet rítusaink, szokásaink, tetteink fontosságában?”
Márton Boróka, Génsebészet szak I. év
Sapientia EMTE Csíkszereda