Andrei Dósa: Sok erő és csipetnyi gyöngédség
“..előfordul, hogy az ember megfeledkezik róla, hogy éppen most lett belőle családfő, mit lehet tenni…”
Ezen a héten a regény első négy részét olvassuk közösen, ehhez szeretnénk nektek néhány támpontot nyújtani, illetve lenne néhány kérdésünk is, amire örülnénk, ha minél többen válaszolnátok.
Családfő. Talán akkor érezzük meg igazán ennek a szónak a súlyát, amikor először ránk aggatják. Így van ezzel a narrátorunk is, aki bár láthatóan teljesen jól elvan az édesapa és férj szerepkörben, mégis, infantilissá válik egy családi eseményen, csak mert nem tudja kezelni a helyzet felnőttségét, jelentsen ez bárkinek bármit. Van ugyanakkor még egy másik szó, talán a huszonegyedik század egyik legtöbbet cibált keresztje, ez pedig a férfiasság. Most, ahogyan Dósa is fogalmaz a regényben, egy megfejthetetlen emancipációs vágy lengi körül ezt a szót, néha segítve azt, máskor pedig gátat szabva annak, hogy az ember fia megtalálja önmagát.
A regény első fejezetei ezeket a témákat taglalják, szó kerül a generációk közötti különbségekről, apa-fia viszonyról, és egy igazi székely legjobb barátról, aki egyszer csak megszűnik legjobb barátnak lenni. A kérdés csak az, hogy mi vezetett idáig?
Támpontok a fejezetekhez:
Egy gyerek érkezése sok családban konfklitusforrást teremthet a nagyszülők és szülők között; szerintetek mi történik ilyenkor? Miért pont innen indít a szerző?
Milyennek találjátok elsőre a narrátor szüleit?
Rövid időn belül feltűnik a színen Atti, a székely fiú, aki bár Brassóban él, Homoródalmási származású és büszke arra, hogy kicsoda és honnan származik. Emellett edzőterembe jár és igazi alfahímnek számít a közösségben. Fontos mondat a regényben: „Homoródalmás azonban nem csak ennyit jelentett. Ez volt az egyetlen hely, ahol mindenféle szégyenérzet nélkül ki tudta mutatni az érzéseit és igazán sírni tudott.” Hogyan kerül ez össze azzal a székely virtussal, amit ismerünk, vagy ami általában a köztudatban él?
A szerző az első négy fejezetben is már eléggé vaskosan jellemzi önmagát – kicsit sem kíméletesen. Próbáld meg különválasztani a saját megítélésed, a környezet viszonyulását és a narrátor önreflexióját, a végén pedig ez alapján alkoss képet róla.
A hét kérdése: Mit jelent ma férfinak lenni?
„Nagyon örülnék, ha ezt a könyvet nők és férfiak egyaránt olvasnák. Az utóbbi években engem nőként is nagyon intenzíven foglalkoztatott az, hogy miként építi fel magát manapság egy férfi. Régen könnyű volt. Ne sírj, légy erős, tartsd el a családodat. Kíváncsi vagyok, hogy miként reagál a felvetésekre egy férfi, de szerintem nőként is nagyon fontos lenne, hogy minél inkább próbáljunk meg belehelyezkedni az ellenkező nem nézőpontjába. Így lesz teljes a kép. Szóval bíztassatok másokat is, olvassuk el minél többen Andrei Dósa regényét, majd pedig a SepsiBookon lehetőség nyílik arra is, hogy együtt, élőben kibeszéljük a felmerülő kérdéseket” .
Szabó Eszter, az Okulusz könyvklub vezetője