A SepsiBook2 harmadik napja is számos programmal várta az érdeklődőket. Az eső ellenére szombaton is rengetegen megfordultak az Arénában; folyamatos gyereknyüzsgés, színes könyvválaszték és rengeteg izgalmas beszélgetés kavalkádjába csöppenhettek az arra látogatók. – A szombati nap eseményeit Teleki Réka összegezte nekünk.
Délelőtt 11-től, illetve délután 15 órától zajlott a Porondon a két Berg Judit-közönségtalálkozó, amelyeket egyaránt nagy érdeklődés övezett. E két beszélgetés között azonban sor került 12 órától az Erdélyi Szép Szó 2023 című antológia bemutatására, ahol Lövétei Lázár László a kötet háromszéki szerzőivel beszélgetett, majd 13 órától szintén egy Háromszék-tematikájú sorozatbemutatóra is, amelynek során Egyed Emese, Zsidó Ferenc és Demeter László beszélgettek.
De kanyarodjunk vissza a második, délutáni Berg Judit-beszélgetéshez és annak izgalmas kérdéseihez. A közönségtalálkozón szó esett a szerző kamaszkoráról, ifjúsági regényeiről és közkedvelt karaktereinek mintázásáról – számos személyes és fiktív történetről. Berg Judit mesélt tinédzserkorának vidéki iskolaélményéről, majd New York-i ösztöndíjútjáról, amely egy meghatározó élmény volt számára, hiszen kitágította a csendes kislány perspektíváját, és tulajdonképpen rávezette arra, hogy nem csak „papíron” működhet a kalandozás. Ezt követően Hollanda Andrea a szerzőt az alkotási folyamatról, az írás szabadságáról, illetve a jó történetek receptjéről kérdezte, így az is kiderült, hogy Berg szerint ez utóbbi nem létezik. A beszélgetés után az érdeklődők kígyózó sora várt a dedikálásra a közkedvelt szerzőnél, azonban míg ez az egyre gyarapodni látszó sor tekeredett, én más programok felé vettem az irányt.
Szintén a délutáni programsorozat zsongásában sikerült eljutnom a linómetszet-készítő műhelyig, ahová bejutnom már sajnos nehezebb volt a teltházas foglalkozás színes tömegében. Azt azonban így is láttam, hogy rengeteg izgalmas munka készült a műhelyfoglalkozáson, így ennek elégedett konstatálása után vissza is tértem a Porondra, ahol Kemény Istvánnal Vincze Bence beszélgetett olyan nagy kérdésekről, mint hogy mi a költő feladata, miért van szükség a határidőkre, illetve, hogy miért meghatározó Kemény életében Sárvár és a mentor szerep.
A beszélgetés után rohantam a Köröndre, ahol Márton Evelin Farkashabját mutatták be. A szerzőt Gálfalvi Ágnes kérdezte giccsről, autofikcióról, az írás terápiás jellegéről. Így az is kiderült, hogy Márton Evelin nem gondol írás közben a hipotetikus olvasóra, az írás folyamatát nála leginkább egy transz állapot jellemzi. Később arra terelődött a szó, hogy a már egy éve megjelent kötet nemcsak azért mérföldkő, mert pozitív fogadtatása mellett rádiós hanganyag is készült belőle, illetve részleteit már le is fordították, hanem mert ez hozta össze a szerzőt a „budapesti indiánokkal”, ezzel az utalással is jelezve a Wirth Imre szerepét a kötet recepciójában. Ezek után a beszélgetés a magánmitológia és a nyelvsűrítmények, majd pedig az Ószövetség jelentősége és a szerző régebbi írásainak irányába terelődött.
A következő páros könyvbemutató, ami a Porondon zajlott, mintha párbeszédbe lépett volna a Márton Evelinével, hiszen már a kettős könyvbemutató címe (Angyalok a fügefákon) is jelzi, hogy a vallás, magánmitológiák, hitkeresés erős tematikus pontjai mindkét kötetnek. Az est moderátora, Mészáros Sándor kiadóvezető dicsérettel indította a beszélgetést, kiemelve a kötetek eredetiségét, Lövétei Lázár László keresztényi humorát, illetve Kali Ágnes koncepciózus kötetének azt a vallomásosságát, amely nem válik unalmassá. Mészáros humorral megjegyezte, hogy Pilinszkyvel nem ér véget a költészet, amelyet a kötetbemutatón elhangzott szövegek is alátámasztottak.
A nap végén sem kanyarodtunk el a vallásosság kérdéskörétől, hiszen Visky András irodalmi estjén szó volt a szerző édesapjának lelkészi pozíciójáról, a tartásról, az önazonosságról és a szabadságról. A várhatóan teltházas beszélgetés sokszor megindító mondataiból az is kiderült, hogy a szerző számára az irodalom és a Szentírás erősen kapcsolódik, valamint, hogy Visky András számára nagy meglepetés volt, hogy a Kitelepítés ekkora robbanás lett – azonban a váratlan siker okait még neki sem sikerült feltárni. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a siker szót a megszokott értelemben nem szereti használni a kötet kapcsán, inkább azok a beszélgetésszituációk fontosak számára, amelyeket a könyv elindít. Azt is elmondta, hogy a rengeteg megrendítő üzenet és pozitív visszajelzés ellenére sokáig nem akarta vállalni, hogy a saját hangján szólaljon meg a hangoskönyv, sokkal inkább szerette volna hagyni a szöveget, hogy magától történjen. Végül pedig arról is szó esett, hogy meglátásában a szabadságnak nagyon sokszor feltétele, hogy semmink ne legyen, pontosabban az, hogy „legyen, amid van, de mintha nem lenne”.
A Porondon maradva, a szombati nap záró eseménye a Țapinarii együttes alter-folk koncertje volt, amely sokak számára kellemes lezárása volt a nyüzsgéssel teli szombati napnak.
Teleki Réka
