Sofi Oksanen
Sofi Oksanen (1977, Jyväskylä, Finnország) kortárs finn írónő, aki édesapja révén finn, édesanyja révén pedig észt származású. Munkássága a finn és észt kultúra közötti találkozásról, valamint a történelmi és társadalmi kérdések iránti mély elkötelezettségéről ismert. Oksanen az egyik legismertebb és legelismertebb kortárs író, akinek műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és világszerte több millió példányban adták el.
Sofi Oksanen Jyväskylä városában nőtt fel, ahol már fiatalon érdeklődést mutatott az irodalom és a művészetek iránt. Édesanyja észt mérnök volt, aki a Szovjetunióból emigrált Finnországba, míg édesapja finn villanyszerelőként dolgozott. Ez a kettős kulturális háttér nagy hatással volt Oksanen írói világára, amelyben gyakran jelennek meg a szovjet megszállás és az észt történelem témái.
Oksanen a Jyväskyläi Egyetemen és a Helsinki Egyetemen tanult irodalmat, majd a Helsinki Színművészeti Akadémián dramaturgiát. Tanulmányai során kezdett el mélyebben foglalkozni a történelmi és társadalmi kérdésekkel, amelyek később írói munkásságának központi témáivá váltak.
Első regénye, a Sztálin tehenei (Stalinin lehmät, 2003) azonnal felhívta rá a figyelmet. A regény az identitás, az evészavarok és a szovjet múlt feldolgozásának kérdéseit járja körül. Második regénye, a Baby Jane (2005) a depresszió és a női kapcsolatok témáit dolgozza fel.
A nemzetközi áttörést harmadik regénye, a Tisztogatás (Puhdistus, 2008) hozta meg számára. A regény az észt történelem sötét időszakait, a szovjet megszállást és az emberi sorsok tragédiáit mutatja be. A Tisztogatás világszerte elismerést aratott, több mint 40 nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjat nyert, köztük a Finlandia-díjat (2008), a Runeberg-díjat (2009) és az Északi Tanács Irodalmi Díját (2010). A műből színdarab, film és opera is készült, amelyek tovább növelték Oksanen hírnevét.
Negyedik regénye, a Mikor eltűntek a galambok (Kun kyyhkyset katosivat, 2012) az észt történelem második világháború alatti és utáni időszakát dolgozza fel, az ellenállás, a kollaboráció és a személyes tragédiák témáit vizsgálva. Ezt követte a Norma (2015), amely a mágikus realizmus elemeit ötvözi a társadalmi kérdésekkel, például a béranyaság és a női test commodifikációjának problémáival.
Legújabb regénye, az Ugyanaz a folyó (Sama joki, 2024) ismét mély társadalmi és történelmi kérdéseket feszeget, miközben az emberi kapcsolatok és a múlt feldolgozásának témáit helyezi előtérbe.
Oksanen a már említetteken kívül számos nemzetközi és hazai irodalmi díjat nyert, köztük: 2010-ben a Prix Femina étranger vagyis a rangos francia irodalmi Femina külföldi díjat, amelyet 1985-ben alapítottak. 2012-ben Pro Finlandia Érdemrenddel tüntették ki, majd 2013-ban megkapta Svéd Akadémia Északi Díját, ezt az elismerést gyakran a „kis Nobel-díjként” emlegetik.
Sofi Oksanen aktívan részt vesz a közéleti vitákban, különösen a nők jogai, a szólásszabadság és a történelmi igazságok feltárása terén. Publicisztikáiban és nyilvános szerepléseiben gyakran foglalkozik a szovjet múlt feldolgozásának kérdéseivel, valamint a finn és észt identitás közötti kapcsolatokkal. Munkássága nemcsak irodalmi értéket képvisel, hanem fontos társadalmi és történelmi kérdéseket is felvet, amelyek relevánsak a mai világban.
2025. május 24., szombat:
19:00 Elveszett évtizedek nyomában – közönségtalálkozó Sofi Oksanen íróval. Beszélgetőtárs: Jankó Szép Yvette fordító. Az esemény angol nyelven zajlik, román és magyar szinkronfordítással. // Porond
Sofi Oksanen (1977, Jyväskylä, Finnország) kortárs finn írónő, aki édesapja révén finn, édesanyja révén pedig észt származású. Munkássága a finn és észt kultúra közötti találkozásról, valamint a történelmi és társadalmi kérdések iránti mély elkötelezettségéről ismert. Oksanen az egyik legismertebb és legelismertebb kortárs író, akinek műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és világszerte több millió példányban adták el.
Sofi Oksanen Jyväskylä városában nőtt fel, ahol már fiatalon érdeklődést mutatott az irodalom és a művészetek iránt. Édesanyja észt mérnök volt, aki a Szovjetunióból emigrált Finnországba, míg édesapja finn villanyszerelőként dolgozott. Ez a kettős kulturális háttér nagy hatással volt Oksanen írói világára, amelyben gyakran jelennek meg a szovjet megszállás és az észt történelem témái.
Oksanen a Jyväskyläi Egyetemen és a Helsinki Egyetemen tanult irodalmat, majd a Helsinki Színművészeti Akadémián dramaturgiát. Tanulmányai során kezdett el mélyebben foglalkozni a történelmi és társadalmi kérdésekkel, amelyek később írói munkásságának központi témáivá váltak.
Első regénye, a Sztálin tehenei (Stalinin lehmät, 2003) azonnal felhívta rá a figyelmet. A regény az identitás, az evészavarok és a szovjet múlt feldolgozásának kérdéseit járja körül. Második regénye, a Baby Jane (2005) a depresszió és a női kapcsolatok témáit dolgozza fel.
A nemzetközi áttörést harmadik regénye, a Tisztogatás (Puhdistus, 2008) hozta meg számára. A regény az észt történelem sötét időszakait, a szovjet megszállást és az emberi sorsok tragédiáit mutatja be. A Tisztogatás világszerte elismerést aratott, több mint 40 nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjat nyert, köztük a Finlandia-díjat (2008), a Runeberg-díjat (2009) és az Északi Tanács Irodalmi Díját (2010). A műből színdarab, film és opera is készült, amelyek tovább növelték Oksanen hírnevét.
Negyedik regénye, a Mikor eltűntek a galambok (Kun kyyhkyset katosivat, 2012) az észt történelem második világháború alatti és utáni időszakát dolgozza fel, az ellenállás, a kollaboráció és a személyes tragédiák témáit vizsgálva. Ezt követte a Norma (2015), amely a mágikus realizmus elemeit ötvözi a társadalmi kérdésekkel, például a béranyaság és a női test commodifikációjának problémáival.
Legújabb regénye, az Ugyanaz a folyó (Sama joki, 2024) ismét mély társadalmi és történelmi kérdéseket feszeget, miközben az emberi kapcsolatok és a múlt feldolgozásának témáit helyezi előtérbe.
Oksanen a már említetteken kívül számos nemzetközi és hazai irodalmi díjat nyert, köztük: 2010-ben a Prix Femina étranger vagyis a rangos francia irodalmi Femina külföldi díjat, amelyet 1985-ben alapítottak. 2012-ben Pro Finlandia Érdemrenddel tüntették ki, majd 2013-ban megkapta Svéd Akadémia Északi Díját, ezt az elismerést gyakran a „kis Nobel-díjként” emlegetik.
Sofi Oksanen aktívan részt vesz a közéleti vitákban, különösen a nők jogai, a szólásszabadság és a történelmi igazságok feltárása terén. Publicisztikáiban és nyilvános szerepléseiben gyakran foglalkozik a szovjet múlt feldolgozásának kérdéseivel, valamint a finn és észt identitás közötti kapcsolatokkal. Munkássága nemcsak irodalmi értéket képvisel, hanem fontos társadalmi és történelmi kérdéseket is felvet, amelyek relevánsak a mai világban.
2025. május 24., szombat:
19:00 Elveszett évtizedek nyomában – közönségtalálkozó Sofi Oksanen íróval. Beszélgetőtárs: Jankó Szép Yvette fordító. Az esemény angol nyelven zajlik, román és magyar szinkronfordítással. // Porond
